A fizetési plafon, vagyis a jó erkölcs szabálya "még akkor is vonatkozik mindenkire, ha valaki Brüsszelbe szalad panaszkodni. Akármilyen külföldi kritika is érkezik, a jó erkölcs szabály még a legelegánsabb bankári állás betöltőjére is vonatkozni fog" – fogalmazott Orbán Viktor kormánya első 100 napját értékelve szeptemberben – akkor Simor András jegybankelnökre utalva. Most szóvivője került kényes helyzetbe az idézett plafon miatt. Az ATV Egyenes beszéd című feburár 16-i műsorában ugyanis a riporter megkérdezte Szijjártó Pétertől: tényleg nem vette-e észre, hogy fél éven keresztül dupla annyi fizetést vesz fel, mint amennyit lehetne? A politikus kijavította a riportert: "dupla annyit kerestem, mint amennyi járt volna".

Szijjártó Péter miniszterelnöki megbízottként, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként, a költségvetési bizottság alelnökeként is dolgozik országgyűlési képviselősége mellett – összegezte a nyilatkozat kapcsán az atv.hu. Havi parlamenti tiszteletdíja bruttó 742 080 forint, illetve 486 990 forint választókerületi pótlékot is kap mint országgyűlési képviselő. A szóvivőségért pedig havonta 997 200 forintot, s mindez összesen 2 226 270 forintos jövedelmet jelent, vagyis a kétmilliós jövedelemplafon felett vitt haza a politikus.

Bánkuti András

Szijjártó vagyonnyilatkozatának leadása után "észlelte a problémát", amelyet azzal magyarázott, hogy a parlament elmulasztotta szabályozni, hogyan viszonyul egymáshoz az országgyűlési képviselők és a miniszterelnöki biztosok javadalmazása. A visszafizetést nem tartja szükségesnek, de a helyzet orvoslására törvénymódosító indítványt nyújtott be.

A Népszabadság november végén egyébként Kövér László kapcsán már azt írta: a politikusokra sem vonatkozik a kétmilliós bérplafon. A lap az Országgyűlés honlapjának adataira hivatkozva számolt be arról, hogy a házelnök októberi fizetése három tételből állt: 1 739 250 forintos bruttó tiszteletdíja mellé 313 065 forint választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást kapott, így havi jövedelme elérte a 2 160 000 forintot.

Nem ez az egyetlen olyan ügy azonban, amely a kormánypárt tagjainak egykori nyilatkozatai és jelenlegi döntései közötti ellentétre világít rá. A Fidesz frakcióvezetőjének luxusautója is közmegdöbbenés tárgya volt. Lázár János – akinek nemrég megismert vagyonnyilatkozata alapján a képviselők közül a legtöbb megtakarítása van – február 11-én közölte, hogy két héten belül leadja szolgálati autóját, s a jövőben nem kívánja senkinek a szolgálati járművét igénybe venni.

Néhány nappal korábban azonban még úgy nyilatkozott az RTL Klub híradójának a botrányt kavart Audi S8-áról (amelynek 600 ezres bérleti díját és 300 ezres üzemanyag-költségét felerészben a hódmezővásárhelyi önkormányzat, felerészben a Fidesz fizette): bár érezte a közvélemény értetlenségét, de gyorsan kell Budapestre utaznia, amihez jó gépkocsi kell. A politikus akkor beszélt arról is: az a kérdés, hogy ez megéri-e a hódmezővásárhelyieknek, és megéri-e az adófizetőknek. "Ér-e a munkám ennyit? Ezt Hódmezővásárhelyen néhányszor már eldöntötték, mikor 70 százalékkal megválasztottak" – fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője. Az autót tesztelő Autómenedzser azt írta az Audi S8-ról: „fantasztikus egy gép, tudni kell uralni, és tudni kell tankolni, átlagban 20-21 literrel beéri, ha nem hajtjuk nagyon”.

Amit még érdemes tudni, hogy Lázár korábbi nyilatkozatai alapján fontosnak tartja a közpénzekkel történő pontos elszámolást és a társadalmi normákat is. „Sajnálom, hogy az adatvédelmi ombudsman fordítva ül a lovon, és azok pártján áll, akik folyamatosan megszegik a társadalmi normákat, a jogszabályokat, és azokat védi, akik átverik és meglopják a magyar adófizetőket” – fogalmazott például arra reagálva, hogy Jóri András 2010 nyarán vizsgálatot indított a hódmezővásárhelyi lista miatt, amely a segélyekkel és támogatásokkal visszaélők adatait tartalmazta.

Ekkoriban történt az is, hogy interjút adott az Origónak, s úgy fogalmazott: „Világosan látni kell, hogy ha a Fidesz hatalomgyakorlása bármilyen formában is a szocialistákét követi, akkor bukásra vagyunk ítélve. Ha nem tudjuk kizökkenteni az állam működtetését abból a szocialista gyakorlatból, hogy a közérdeket felülírja a magánérdek, akkor nem tudjuk megváltoztatni az országot, és el fogjuk veszíteni a választók bizalmát".

Nem csupán egy-egy politikus szintjén jelennek meg következetlennek tetsző dolgok. Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kapcsán szembesítette a kormányt korábbi kijelentéseivel a Vastagbőr. A blog emlékeztetett Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos (ma zuglói polgármester) szeptemberi szavaira, melyekkel nehezményezte a 2002 és 2010 között kötött tanácsadói szerződések pazarlását. Azt mondta, hogy az állami apparátus helyett magáncégek indokolatlan igénybevételére költött milliárdokat az előző kormányzat. Beszámolt 12, elsősorban tanácsadó cég szerződésének vizsgálatáról is, mert a cégek az elmúlt években 636 darab szerződésen keresztül bruttó 12 milliárd forinthoz jutottak, amelyből kilencmilliárd megbízási, tanácsadási díjra ment el – tudatta.

Néhány hónappal később, egészen pontosan február közepén azonban azt adta hírül az NFÜ, hogy a műszaki, jogi és szakmai tanácsadásra kiírt kétmilliárdos közbeszerzési eljárást egy PD Konzorcium nevű cégcsoport nyerte el. A blog arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiírás nagy részletességgel rögzítette, kiket várnak a pályázatra: "csak az pályázhatott, aki az eltelt három évben legalább hetven közösségi értékhatárt elérő építési beruházásban, ötven szolgáltatás megrendelésében, illetve harminc árubeszerzés tárgyú közbeszerzés lebonyolításában részt vett – továbbá hét pontba sorolt, ezzel egyenértékűnek tekintett, hasonló volumenű referenciát tudott felmutatni."

Az NFÜ reagálása szerint a 16 ezer forintos óradíj, amelyet a pályázat tartalmaz, nem példátlan mértékű. Közlésük szerint évi 50 ezer óránál többet nem terveznek igénybe venni, vagyis maximum nettó 800 milliót költenének erre egy évben. De a Vastagbőr szerint ha csak évi 500 millióval számol az NFÜ, akkor is jobban megérné alkalmazottakkal megoldani a feladatot, semmint tanácsadói szerződést kötni.

A szakértői szerződések nem hiányoznak a Papcsák Ferencről szóló hírekből sem. A hvg.hu nemrég írta meg: a zuglói önkormányzat tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizet ki, többek közt rokonoknak és hű embereknek.  „A kapott táblázatból kiderül, hogy az eddigi képviselők közül mindenki, szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől” – írta blogjában Várnai László, a képviselőtestület LMP-s tagja.

Stiller Ákos

Cikkünkre Papcsák Ferenc így reagált: írásunk sajtótámadás és rágalomhadjárat, amelynek célja nem más, mint a baloldali sajtó törekvése a zuglói elszámoltatás megakadályozására. Arra hivatkozott, hogy a tanácsadók és szakértők találták meg azokat a visszásságokat, amelyek alapján feljelentéseket tettek. A hvg.hu birtokában lévő listán a szakértők feladatai között azonban nem találhatók visszásságok feltárására vonatkozók; a teljesítendő munkák csak általánosságban, a gazdálkodás állapotfelmérésének vonatkozásában szerepelnek. Papcsák Ferenc egyébként – aki elszámoltatási kormánybiztosként nem ismerte azt a jogszabálymódosítást, amely egyes állami cégek átláthatóságát szűkítette – a hvg-hu-nak szeptemberben azt mondta: nincsenek pártokhoz köthető cégek, s "a mi célunk az, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amelyben az állam csak akkor bíz meg szakértőket, amikor nem tud másként megoldani egy feladatot".